Az új medicina mélyén

Nu’Al inspirált, hogy írjak azokról a felismerésekről, amikre a semmivel való találkozásom után döbbentem rá. Amikor elkezdtem Byron Katie módszerével dolgozni, észrevettem, hogy a hiedelmeknek strukturájuk van, és minden hiedelemnek van egy magasabb rendű “szülő” hiedelme. Először másoknál vettem észre a jelenlétét… Egy ismerősöm el volt keseredve, mert a párjával folyamatosan balhéztak, és már sokadszor végezte el a Munkát, mégsem változott semmi. Akkor vettem észre a lappangó, magasabb rendű hiedelmét: egyáltalán jóban kell lennie a párjával? Előkaptam egy fehér lapot, és elkezdtem kivonni a változókat az egyenletből: Ha balhézok a párommal, elkeseredett vagyok. Ha balhézok a párommal, elkeseredett vagyok. Ha balhézok a párommal, elkeseredett vagyok. Ha balhézok a párommal, elkeseredett vagyok. Végül kihúztam az utolsó szót is, és ott álltam döbbenten Katie kivonós példája felett, amit a God alone is the doer állításon keresztül szemléltetett. Ez volt az első lépésem a semmi megértése felé.

A semmi megértésének köszönhetően úgy éreztem, hirtelen kitágult a rálátásom a világra. Éreztem, hogy léteznie kell a hiedelmek hiedelmének, amit ha megkérdőjelezek, kártyavárként leborul minden – és úgy éreztem, hogy rátaláltam. Ártatlan játéknak indult, puszta kíváncsiságból, nem volt semmilyen célom vele.

Nu’Al-nak tökéletesen igaza van: valamennyi félelmünk a halálfélelemből ered, ám ennek megértéséhez és az új medicinán keresztül való szemléltetéséhez sokkal alaposabban bele kellene mélyednem a kvantumfizika összefüggéseibe, és ahogy Józsi bácsi is mondaná, igazán mély megértés kis lépések és megélések által érhető el. Lássuk inkább a DHS kritériumokat, a konfliktus típusokat és a természettörvényeket, “új” összefüggéseiket, ha nem is kizárólag a halálból levezetve, de egy véges számú konfliktust beazonosító, ismétlődő minta alapján. Úgy tudom, rajtam kívül még soha, senki nem állította párhuzamba az új medicina e három kulcstényezőjét.

I. MEGSEMMISÜLÉS (HALÁL)
Ez az 1. DHS kritérium, a drámaiság. A konfliktusnak tétje van, mégpedig kisebb-nagyobb mértékben, előbb-utóbb a halál elkerülése. Vonatkozó konfliktustípusa a falat konfliktus: olyasvalami, amivel vagy ami nélkül nincs értelme az életünknek. Az első természettörvény a betegségekkel kapcsolatos halálfélelmet oldja fel, és a lélek (szellem-szelet) létezését igazolja. Az 1. természettörvényben megértés születik a betegségekről.

II. KISZOLGÁLTATOTTSÁG
A kiszolgáltatottság egy bizonytalan kimenetelű összecsapásból fakad – DHS kritériuma a váratlanság, azaz a hatáskörünkön kívüliség. A sérülés-félelmi konfliktusok közé tartozik továbbá az aggodalom és a vita (verbális harc, háború). A 2. természettörvény rávilágít, hogy a gyógyulás az Univerzum törvényei által tökéletesen kontrollált, kiismerhető és kiszámítható, egyszerű folyamat, ismeretével elkerülhetőek a váratlan helyzetek.

III. MEGHASONLÁS
A meghasonlás az önmagammal való szembefordulás (belső konfliktus). Az ide azonosított DHS kritérium a megütközés, a rossznak ítélt lehetőség elfogadásával kapcsolatos tiltakozás. Vonatkozó konfliktusa az önbecsülés letörés, nem vagyok elég jó, képtelen vagyok elfogadni a “nemjóságomat”. Az Univezum kiútja a tökéletesség, ahogyan a 3. természettörvény is kimondja: a szervezetünk a lehető legoptimálisabb módon reagál a válságra.

IV. ELKÜLÖNÜLÉS
Az elkülönülés az EGYségből való kiszakadás. Az egységből kiszakadt egyén nem véletlenül érzi, amit a DHS kritérium is pontosan megfogalmaz: szenvedésével magára maradt, a konfliktus egyedül az övé. Konfliktusa ebből fakadóan elhatárolódás vagy elválasztódás a közösségtől. A 4. természettörvény visszavezet az EGYségbe, és megmutatja, hogy a gombák, baktériumok, vírusok és én egyek vagyunk, ugyanazon rendszernek a részei.

V. VÁLSÁG (HALÁL 2. SZINTJE)
A válság abból fakad, hogy egy adott egyensúlyi állapotot az egyén állandónak feltételez, így figyelmen kívül hagyja az élet folyamatos, önmagába visszaérő körforgását, és ezért ragaszkodik a status quo-hoz, a fennálló állapothoz. A válság az időtényezőre hívja fel a figyelmet. Itt nincs külön konfliktus: hacsak nem a változástól való félelem, a funkciókimaradások. Az 5. természettörvény az alkalmazkodás révén integrálja a változást.

Mint látjuk, a válsággal visszatér a kör a halálhoz – vagy ha úgy tetszik, a megsemmisüléshez, ami magába foglalja a félelem tárgyát, a semmit. Abba, hogy az egyes csíralemezek miért éppen úgy reagálnak, ahogyan, most nem mennék bele. Az egyszerűség kedvéért abba sem, hogyan gyökerezik valamennyi konfliktustípus a halálfélelemben, sem abba, hogy csíralemezen belül hogyan ismétli önmagát a fent említett minta. Mint később látni fogjuk, valamennyi konfliktusunk ezen négy félelem kombinációjából fakad, így például az éhezési, nélkülözési, ínségkonfliktusból eredő májdaganat a halál-kiszolgáltatottság kombináció eredménye, a tüdő kehelysejtjeinek fuldokláskonfliktus miatt kialakuló daganata pedig halál-elkülönülés kombinációra vezethető vissza. Így akár Te magad is kiszámolhatnád a kombinációkat, amik nagy segítségedre lehetnek, amikor mintát keresel az életedben, melyik történeted volt a testi elváltozásod – betegséged – kiváltó oka.

Ha érdekel az új medicina ebből a szokatlan, új megközelítésből, szeretettel várlak 2012. június 10-én, az illoolajok.hu szervezésében megrendezett egészségnapon, ahol felmerülő kérdéseidre is választ kaphatsz.